Fortepan-fotókra komponált korhű, fikciós történetek vonulnak végig a huszadik századon. Döntések következményeiről, fájdalmas, de gyógyító felismerésekről szólnak ezek az embermesék. Az Áttűnő életek a háborúk, összeomlások és veszteségek ellenére korántsem komor könyv. A túléléshez és újrakezdéshez elengedhetetlen kurázsi és derű, helyenként irónia árad a sorokból. Annak felmutatása, hogy történjen bármi, végső soron az emberség, a szeretet a győztes.
Óhatatlanul felmerül a kérdés: hogyan állunk a magunk családtörténeteivel, a kibeszéletlen múlttal? A huszadik század mellékhatása, hogy gyakran önvédelemből, a gyermekeink vélt vagy valós érdekeinek védelmében vagy csupán figyelmetlenségből a feledés homályában maradnak olyan kulcstörténetek, melyek elengedhetetlenek az identitásunkhoz.
Gazsó L. Ferenc könyve arra biztat, hogy itt az idő a szembenézésre, a családi múlt átörökítésére. Add tovább! Ez nem csupán egy felszólítás, hanem annak a sikerrel játszott színdarabnak a címe, amelyben a szerző saját irodalmi alapanyagából - ebből a könyvből - merítve írta színpadra huszadik századi történeteit.
GAZSÓ L. FERENC Táncsics Mihály-díjas újságíró, író "életszakmában" szerzett tapasztalatait megannyi esszé, interjú, riport mellett kilenc kötet fémjelzi. Tényfeltáró, igazságkereső munkák - dokumentumregények és szociográfiák -, melyek főként a "fortélyos félelemmel" teli Kádár-korszakkal és a rendszerváltás lázas éveivel foglalkoznak. Kiemelkedik közülük a Zelei Miklóssal közösen írt, eddig három kiadást megélt Őrjítő mandragóra, mely a politikai pszichiátria alapművének tekinthető. Harmadik, bővített, javított kiadása a L'Harmattan Kiadónál jelent meg 2012-ben.
A szerző missziójának tekinti a pontosságot és hitelességet, a szép magyar beszédet és írásmódot. Ezek az értékek tükröződnek munkásságában. A most megjelent Áttűnő életek izgalmas kirándulás a fikciók világába, ezúttal is a tényfeltárás, az önmagunkkal való szembenézés szándékával.