Bakacsi Ernő bámulatos valóság- és emberismerettel bíró, feltétlenül életigenlő, fokozottan természetközeli író. Történeteiből, figuráiból, beszédmódjából, sőt egész látás- és ábrázolásmódjából természetesség, elevenség és keresetlen egyszerűség árad. A mesélőkedvből kifogyhatatlan s a valósággal rendre nagy felületen érintkező szerző pozícióját a dolgokhoz, jelenségekhez, emberekhez közel hajoló, líraisággal erezett, mikro-realista szemléletmód határozza meg. Az erős sodrású, nem egyszer rabul ejtő, szép magyarsággal szóló történetekben szinte mindig átüt a személyes érintettségből (olykor megrendültségből) táplálkozó lírai részvét, az elesettek, a megalázottak és megszomorítottak iránti együttérzés. (Ködöböcz Gábor)