José Martínak életében két verseskönyve jelent meg. 1882-ben a fiához, José Franciscóhoz írt, tizenöt verset tartalmazó Ismaelillo (a cím Izmáelre, Ábrahám és Hágár fiára utal), amelyet a Rubén Darío teremtette modernismo előzményeként emlegetnek, ő maga is "egy új múzsa látogatásá"-nak neveui. Kilenc év múlva, 1891-ben adja ki az Egyszerű verseket, a címet talán Lope de Vegától kölcsönözve. Hazája és Latin-Amerika miatt szinte agóniában élt, az orvos tanácsára a hegyeket járta, ott születtek ezek az egyszerűeknek nevezett versek.