A könyv egy sajátos, kínai megközelítését adja annak a kapcsolatközpontú, vallásközi párbeszédeknek, amelyet kínai harmonizmusnak neveznek. E jelenség legfontosabb jellemzői a békés együttélés, a kölcsönös átalakulás és a változásokra való nyitottság. A Whitehead-féle folyamatfilozófia segítségével a kínai harmonizmus középutat kínál az individualizmus és az univerzalizmus között; megmutatta, miként létezhet sokféleség egy egységen belül - állítja a szerző, Zhihe Wang filozófiaprofesszor, a Kínai Posztmodern Fejlesztési Intézet igazgatója. A kínai harmonizmus nyitott a vallások közötti hasonlóságokra, és hangsúlyozza, hogy a vallások a vallások közötti különbségek inkább kiegészítik egymást, semmint ütköznének. Ennek mentén a kínai harmonizmus magában foglalja a mások iránti tiszteletet és a másoktól való tanulás iránti hajlandóságát - természetesen anélkül, hogy a másikat korlátozná. A komplementaritás lehetőségének hangsúlyozásával a folyamatorientált kínai harmonizmus elkerüli a John Hick és S. Mark Heim által képviselt univerzalizmus és individualizmus közötti kettősséget, és teret ad a valódi nyitottságnak.