Különböző József Attila-arcokat ismerünk, mivel az életrajz és az életmű nem fedik egymást, az élt és írott lét összeegyeztethetetlen eltéréseket mutat. Az ellentmondások nem valamiféle korai posztmodernségből erednek, hanem a költő nehezen elviselhető egyéniségéből, a döntéseit motiváló elvi alap hiányából, továbbá propagandacélokból, amelyek érdekében személyiségét és művét meghamisította a szocialista irodalomtörténet-írás. Jó pár évtizednek kellett eltelnie halálát követően, hogy olyan munkáit, mint A nemzeti szocializmus, a Szabad-ötletek jegyzéke, vagy mondjuk a Nem! Nem! Soha! című irredenta versét kézbe vehessük.