„…A válság mélységéről, gyökereiről és sokféleségéről, a különféle válságok összefonódásáról és egymást felerősítő hatásáról azonban kevés szó esett. Arról tehát, hogy maga a tőkés világrendszer és nem csupán annak néhány szektora van válságban és kényszerül minden jel szerint alapvető változásokra. Az 1987-ben megjelent Válság kötet pedig éppen ezekre a kérdésekre keresi és részben adja meg a válaszokat. Újraolvasása a reveláció erejével hat: néhány korabeli aktuálpolitikai megjegyzéstől és ideológiai felhangtól eltekintve üzenetei mintha nemcsak a mának, hanem a máról is szólnának. Az itt közölt tanulmányok pedig a 80-as évek elején születtek. Az a benyomásunk támadhat, hogy intellektuális – és talán közéleti – értelemben átaludtunk két-három évtizedet. Tehát fogvatartott minket egy magának tudományos megalapozottságot vindikáló gondolat, amely uralkodó dogmává merevülve évtizedeken át sikerrel érvénytelenített és diszkreditált, de legalábbis marganizált minden alternatív gondolatot és törekvést. Ez a dogma, a szabad piac mindenhatóságának és az állami vagy társadalmi beavatkozás tilalmának dogmája összedőlt, akkor is, ha ennek beismerése és az ebből fakadó konzekvenciák le-vonása fájdalmas, ellentmondásos és elhúzódó folyamat lesz, és több önreflexiót, nagyobb szellemi erőfeszítéseket, intellektuális és morális bátorságot és hatékonyabb együttműködést kíván meg a tudomány, a politika és a közélet résztvevőitől. Ezt az önreflexiót és továbbgondolást kívántuk elősegíteni a Válság újbóli közreadásával, amelynek második kötetében már az új elemzések, diagnózisok és terápiára, kibontakozásra tett javaslatok is napvilágot látnak.”