Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?

Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot, a félelmet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos erős emberek alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. A nyílt, tömeges elnyomás helyett az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor, az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett.

Szergej Gurijev és Daniel Treisman érdekfeszítő könyvükben a tekintélyelvűség ezen új formáját írják le, miközben bemutatják a spindiktátorok felemelkedését és kevésbé erőszakos, ám igen hatékony módszereit hatalmuk fenntartására. Ezek közül kiemelkedik a hozzáértés imázsa, a demokratikus intézmények felhasználása a demokrácia aláásására, valamint a fokozott nemzetközi szerepvállalás annak érdekében, hogy még nagyobb hírnévre és pénzügyi befolyásra tegyenek szert.

A könyvből és a politikusi portrékból az is kiderül, hogy a mai tekintélyelvű vezetők miben hasonlítanak a spindoctorokra, és miben különböznek az olyan diktátoroktól, mint Kim Dzsongun, Bassár el-Aszad, valamint Hszi Csin-ping.



Szergej Gurijev orosz közgazdász, 2004 és 2013 között a moszkvai Új Gazdasági Iskola rektoraként dolgozott. Dmitrij Medvegyev orosz elnök beszédírója és tanácsadója volt, 2013-ban pedig megírta Alekszej Navalnij programját, amikor az ellenzéki politikus Moszkva főpolgármestere szeretett volna lenni. Ugyanebben az évben az orosz hatóságok többször kihallgatták az egykori Jukosz olajvállalat volt elnöke, Mihail Hodorkovszkij második perében, átkutatták az irodáját, lefoglalták az e-mailjeit és egy rémisztő és megalázó kihallgatásnak vetették alá. Ezek után döntött úgy, hogy elmenekül az országból. Jelenleg a párizsi Politikai Tanulmányok Intézete oktatója.



Daniel Treisman amerikai közgazdász és politológus, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem politikatudományi professzora. Kutatásai az orosz politikát és gazdaságot, valamint az összehasonlító politikai gazdaságtant érintik, beleértve a demokratizálódás folyamatát, az autoriter államok politikáját és a korrupció elemzését. Számos cikke, tanulmánya jelent meg olyan vezető közgazdasági és politikatudományi folyóiratokban, mint a The American Economic Review, a Foreign Affairs és a Foreign Policy. A Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tanácsadójaként is dolgozott.