"Olyan időben élünk, mikor az, aki egyedül járja útját, nyugodtan nyilatkozhatik hazájáról és népéről, mert senkitől nem vár helyeslést, ócsárlással sem törődik, a jelenben úgyis keveset bízik, de ismeri a múltat és hisz a jövendőben." Pontosan hatvan esztendővel ezelőtt vetette papírra e sorokat Szekfű Gyula, a két világháború közötti korszak meghatározó történészgondolkodója, és adta közre könyvét, amely Gecse Géza munkájának is ihletője....Magyarország, a szomszédos államok és az ott élő magyar nemzeti közösségek viszonya nemzetünk számára az elmúlt hat évtizedben nem úgy alakult, ahogy szerettük volna. 1956 Magyarország valódi függetlenségének ígéretét hordozta, a forradalom és szabadságharc azonban hamarosan elbukott. 1989, a "berlini fal" leomlásában azonban a magyar '56 ugyanakkora szerepet játszott, mint az 1968-as prágai tavasz, illetve a nyolcvanas évek lengyelországi eseményei. Vagyis 1956 utáni kudarcunk hosszú távon átmenetinek bizonyult 1989 után a közép-európai államok és nemzetek - a szovjet befolyás visszaszorulása után új viszonyrendszerben találták magukat. Gecse Géza, a Magyar Rádió munkatársaként e feltételrendszerben a magyar állam, a szomszédos országok és a magyar nemzeti közösségek viszonyának krónikása. Ilyen értelemben könyve sajátos dokumentumkötet, amelyet nagy haszonnal lapozhatnak nemcsak napjaink, hanem vélhetően az elkövetkező idők korszakunk iránt érdeklődő olvasói is. Habsburg Ottó.