A jelenkori magyar egyháztörténet-írás művelőinek az elmúlt években nem csak az egyre nagyobb mennyiségű levéltári irathalmazzal kellett megküzdeniük, hanem elérkezett annak az ideje is, hogy tisztázzanak számtalan módszertani és elméleti kérdést. Éppen ezért szükségesnek mutatkozott a kommunista állam(hatalom) és az egyházak viszonyának új kontextusba helyezése. Tény, hogy ez a viszony nem szűkíthető le az egykori kollaboránsok és az elnyomás eszközének tekintett belügyis titkosszolgálati szervek kapcsolatának leírására.
A Nagyváradon 2013 novemberében megrendezésre került konferencia szervezői arra vállalkoztak, hogy teret biztosítsanak az új megközelítéseknek és az évente megrendezésre kerülő tudományos értekezlettel szakmai fórumot, műhelyt teremtsen. A megfogalmazott célkitűzéseket követve olyan előadások hangzottak el, amelyek bemutatták mindazokat az intézményeket és módszereket, amelyeken keresztül a pártállami vezetés ellenőrzést és nyomást gyakorolt az egyházakra. Mivel a Szovjetunió ellenőrzése alá került keleti blokk országaiban moszkvai mintára hasonló vallásellenes intézkedéseket hoztak, ezért elengedhetetlenek bizonyult a romániai és magyarországi folyamatoknak az összevetése, a közös vonások és eltérések kiemelése. A történészek mellett levéltárosok is részt vettek a konferencián, hiszen a kutatómunka sikeressége szorosan összefügg az egyházi és állami levéltárak feldolgozottságával és nyitottságával. A Securitáté Irattárát vizsgáló Országos Tanács Levéltára, illetve a legfontosabb egyházi levéltárak munkatársai előadásaikban egyrészt bemutatták mindazokat a fondokat és iratcsoportokat, amelyek fontos ismeretekkel szolgálhatnak a korszak kutatói számára, másrészt ismertették, hogy ezeket az iratokat milyen feltételek mellett lehet kutatni.