... A 2004-es esztendő elhozta számunkra a régen várt pillanatot: oly sok esztendő után ismét elmondhatjuk, hogy a siető világ haladásának fő sodrába kerültünk... "És annyi balszerencse közt, oly sok viszály után"... Európa szerencsésebb feléhez tartozhatunk, immár formálisan is betagozódva a kontinens egységét szervezetileg megtestesítő Európai Unióba. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy e történelmit lépés szükségességének megítélésében szinte teljes nemzeti egyetértés alakult ki. Az pedig, hogy eleget tehettünk a méltán szigorú követelményeknek, valamennyiünk, minden magyar ember érdeme és jogos büszkesége. E követelmények teljesítése a szó legjobb értelmében jelentett számunkra külső kényszert. Nincs olyan eleme az ún. "uniós elvárásoknak", amelyek teljesítése nem lett volna jól felfogott és alapvető nemzeti érdekünk. Meggyőződésem, hogy ez a megállapítás nyer bizonyítást a "Magyar hozomány - Magyarország az EU-csatlakozás küszöbén" című tanulmánykötet olvasói előtt is. A neves szerzők - mintegy megállítva egyetlen pillanatra a siető világ sodrását - pillanatfelvételt készítettek társadalmunkról: Tudományos igényű állapotfelmérés ez, és egyben azt is megmutatja, hogy mennyi mindennel gazdagítja hazánk az európai népek nagy családját, milyen bőséges és színes az általunk vitt "hozomány"... Dr. Lamperth Mónika