Kis magyar poétika? Kicsiny, de annál fajsúlyosabb. Magyar, de világirodalmi kitekintéssel, modern szakmai vértezettséggel. Poétika, de egyben rugalmas elméleti rendszer, mely történetesen költészeti oknyomozásban tárja fel magát. A szerző, a sokoldalú gondolkodó ezúttal is szokatlan kaptárba repteti érdekesebbnél érdekesebb elképzeléseit. Nála Balaskó Jenőre előbb kerül sor, mint Babits Mihályra. Irodalmi mindennapjainkban kész csoda, hogy Balaskó Jenőre sor kerül, s hogy Babits talán legnagyobb verséhez a „hihetetlen dilettantizmushoz” szószerkezet is kapcsolódik. Ám ne a fülszövegnek higgyen az Olvasó: járjon a végére. Már csak azért, mert ott egy különleges összetételű arcképcsarnokba léphet. A líra novellája? Az, Vas István és A líra regénye után szabadon. Főleg: szabadon.
A kötetben egyebek mellett a szerző Husserl időobjektum-észlelési kutatásain alapuló líraelméleti előadásai, és az Újraolvasott negyedszázad konferenciára írott tanulmánya olvasható.