“Keep ​swinging – tartsd a négyet! – mondják a jazz zenészek egymás között, hogy a tempó mindig feszes maradjon. Ezt a két szót választottam a Dobmúzeumról szóló könyvem címének is, amit a világhírű amerikai cintányérgyár igazgatója, Armand Zildjian írt ceglédi látogatása alkalmával búcsúzóul a múzeum vendégkönyvébe. Tudta rólam, hogy – bár sohasem voltam hivatásos zenész – életem nagyobbik felét a dobok bűvöletében töltöttem. Így ez a biztatás nem csak a tempótartásnak, hanem kutató- és gyűjtő munkám további lendületének is szólt.” – írta lapunknak most megjelent könyvének kapcsán Kármán Sándor, a Dobmúzeum alapító-vezetője. – Ahogy tizenévesen a dobok mögé ültem, először a sokféle hanghatás fogott meg. Később felfedeztem azt is, hogy mennyi ötletes műszaki megoldás van egy felszerelésen. Bármerre fordultam, mindenütt kérdésekbe ütköztem, ugyanakkor rátaláltam egy útra, melyen napról-napra valamiféle kíváncsiság vitt előre. Meg kellett tanulnom, hogy időnként felfedezhetek egy pici tikot, ami közelebb visz a nagy egészhez, de ezek nem ábécérendben fognak érkezni. Nekem kell őket a napi zűrzavarban észrevenni és felismerni, hogy melyik korábbi tudásom egészíthetem ki velük. Vásároltam néhány öreg dobfelszerelést. A gyűjtésből szenvedély lett, abból pedig egy hangszermúzeum. A múzeum kialakulása, és a benne lévő hangszerek életem részét képezik. A tárlatvezetések során számos történetet mesélek látogatóimnak, akik őszinte lelkesedéssel hallgatnak végig, majd felteszik a kérdést: valahol már le van ez írva? Nos, ez a könyv a válaszom, és hogy minden részlet érthető legyen, nemcsak a Dobmúzeumról írok, hanem az útról is, ami odáig vezetett.