ELŐSZÓ
Gyulai Pál (1826-1909) irodalomtörténész, kritikus, költő és novellista.
Tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban végezte, azután résztvett a kolozsvári irodalmi és politikai mozgalmakban. 1849 után Teleki Domokos titkára Gernyeszegen, majd Pestre költözik, több irodalmi folyóirat szerkesztője, és egyetemi tanár lesz. A múlt század második felében a legtekintélyesebb magyar kritikus volt. A XIX. század nagy költőiről, Vörösmartyról, Petőfiről, Arany Jánosról és Katona József bánk bánjáról ő írta az első, alapvető tanulmányokat és értékeléseket. Mindjárt kezdetben felismerte Kriza János népköltési gyűjtésének jelentőségét, és állandóan további munkára biztatta. Költészetében a népi-nemzeti iskola nagy mestereinek példaadását követte, elsajátította az egyszerű, népies hangot. Ez gyermekverseit mindig közvetlenné, elevenné tette..


TARTALOM
Előszó (Írta Vita Zsigmond) 5
Versek
Bölcsődalok I. 7
II. 8
III. 8
Géza úrfi 10
Keresek virágot 11
Kis gazdasszony 12
Volnék én csak almafa 12
Jó fecském 14
A kis lovagok 14
Kis fiú és csalogány 17
A veréb és ló (Hey után) 18
Intés (Grill után) 19
A madár (Hey után) 20
A madárfészek (Dinter után) 21
Nyári dal 24
A fiú és madárka 24
Erdei dal (Hoffmann után) 26
Az Igazság és Hamisság 28
A szél és a nap 29
A szarka és a gilice 31
A farkas és a szúnyogok 32
A két cica meg a hami9s gyerek 33
A pulyka és a veréb 34
Kis tű kezdi, fakas végzi 37
A tyúk és a farkasverem 43
A patak és nefelejcs 46
Piroslik a cseresznye 48
Éji látogatás 49
Hadnagy uram 52
A vándorfiú 53
Az óriásleányka (Chamisso után) 56
Népmesék
A medve és a farkas 60
A kacor király 63
A róka, a medve és a szegény ember 68
A királyfi és a felesége 72