pszicJean Piaget pszichológiájának és pedagógiájának használhatósága az oktatás metodikájában A pedagógia régi tudomány, de igazi tudománnyá csupán századunkban válik, amikor felhasználva ugyan az előző századok nagy pedagógusainak - Comenius, Rousseau, Pestalozzi, Herbart, Montessori, Dewey és mások - elméleti és gyakorlati tapasztalatait, a természettudományoktól átvett kutatási módszereket alkalmazó pszichológiára, gyermeklélektanra, neveléslélektanra, csoportlélektanra támaszkodva dolgozza ki nevelési és oktatási módszereit. A korszerű pedagógia figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, ismeretszerző és feldolgozó pszichikai sajátosságait, feladatmegoldó kognitív funkciói fejlettségi szintjét, alkalmazkodó képességeit, a kollektív tevékenységben az együttműködési képességeit és készségeit. Nagy fordulatot jelentett a pedagógiában, amikor a XVIII. században Rousseau felismerésének köszönhetően - a pedagógusok tudomásul vették, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt, a gyermek nem mennyiségileg tud kevesebbet és "tökéletlenebbül" gondolkodik mint a felnőtt, hanem másként szerzi és fogja fel a külvilágról információit. Más, gyermeki módon gondolkodik, a felnőttől eltérően ítéli meg az élet- és világjelenségeket. Mások a magyarázó elvei, és mindezek figyelembevételével válhat nevelő-oktató tevékenységük hatékonnyá. A XIX. század második felében tudományos módszerekkel megindult a gyermeklélektani kutatás. Tudományos értékű gyermeklélektani művek jelentek meg /Ch.Darwin, 1877., W.Preyer, 1881., E. Tiedemann, 1887., a XX. század elején Binet, 1903., Ed.Claparéde, 1906., Nagy László 1908., W.Stern, 1914., Ch.Bühler, 1923., Gesell, 1948.„ 1956., J. Piaget, 1923-1980., H.Wallon, 1949., R.Zazzo, 1948., 1969., B.Zazzo, 1972., 1979., és sokan mások/.


TARTALOM
BEVEZETÉS
Jean Piaget pszichológiájának és pedagógiájának használhatósága az oktatás metodikájában 7. oldal
I. ALAPOZÓ TÁJÉKOZÓDÁS
1./ Tudatos, értelmes, autonóm erkölcsi személyiséget fejlesztő pedagógia 15.oldal
2./ A gyermekpszichológus és pedagógus Piaget általános
didaktikai elvei 18.oldal
3./ Forráshelyek az értelmi funkciók fejlesztéséhez Piaget
gyermeklélektani és pedagógiai műveiben 25.oldal
II. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS AZ ELSŐ HÁROM ÉLETÉVBEN
1./ Az értelmi funkciók helye és szerepe a személyiségstruktúrában 29.oldal
2./ Az értelmi fejlesztés módjai a szenzo-motoros intelligencia korszakában, az első két életévben 29.oldal
a./ A szenzo-motoros aktivitás szerepe a megismerésben és
az egyszerű életfeladatok megoldásában az első két
életévben 31.oldal
b./ Az elemi megismeréshez és egyszerű életfeladatok megoldásához segítő pedagógiai módszerek 39.oldal
3./ Piaget a kisgyermek spontán mozgásmechanizmusairól,
cselekvési-, konceptuális-, műveleti sémái kialakulásáról, valamint önálló aktivitása és a nevelői hatás egyensúlyáról 43.oldal
a./A cselekvés-sémák és a konceptuális műveleti sémák
kialakulása 44.oldal
b./A lokomóciós, explorációs, kutató-felfedező aktivitások szerepe a tárgy-, tér-, mozgás- és időészlelés kialakításában 51.oldal
c./A szülő és bölcsődei gondozónő által e korban alkalmazható nevelő- és oktatómetodikáról 55.oldal
4./ Az asszimiláció és akkomodáció folyamatában történő
ismeretszerzés mechanizmusai és fejlődésük pedagógiai segítése 56.oldal
5./ A perceptív aktivitások; fejlesztésük lehetősége és
módja 61.oldal
6./ Az utánzás és játékos tevékenység szerepe a képzetek
kialakításában 71.oldal
7./ A nevelői magatartás mint fejlesztő tényező a kisgyermek képzetei és beszéde kialakításában 83.oldal
8./ A szenzo-motoros alapon nyugvó értelmi műveletek
szintjéről a képzetekre támaszkodó szemléletes gondolkodás szintjére átlépés metodikai támogatása 86.oldal
III. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS 3-6 ÉLETÉVEKBEN
1./ A szimbolikus és szerepjátékok szerepe a szemléletes
/műveletelőtti/ gondolkodás kialakításában 92.oldal
2./ Az óvodáskorúak konstrukciós és szabályokhoz igazodó
csoportjátékai; szerepük a kauzális, az intuitív és
kreatív gondolkodás kialakításában 100.oldal
a./A konstrukciós játékok és értelemfejlesztő hatásuk 101.oldal
b./A csoportban folyó / szerep-, szabályokhoz igazodó-,
dramatizáló / társas játékok és szerepük az értelem
fejlesztésében, valamint a közösségi munkára felkészítésben 110.oldal
c./A társas játék általi személyiségnevelés és értelmi
fejlesztése; néhány didaktikai elve, javasolható módszere 115.oldal
3./ A mesehallgatás, a meseköltés szerepe a gyermek képzelete és gondolkodása fejlesztésében 118.oldal
4./ Alternatív óvodai képzésformák és metodikai innovációk 124.oldal
SZAKIRODALOM 129.oldal