A világhírű írónő nagy sikerű önéletrajzi regényének, az Egy jóházból való úrilány emlékei-nek folytatása. Simone de Beauvoir ott veszi fel az elbeszélés fonalát, ahol az első kötetben elhagyta: 1929-ben – és 1944 végéig jut el. Ez a tizenöt év életének legdöntőbb szakasza, amikor szürke, vidéki tanárból elismert íróvá lesz. Ezek az évek egyúttal Európa – s benne Franciaország – legizgalmasabb és leggyötrelmesebb esztendei: a nagy gazdasági válság kezdetétől – népfronton, spanyol polgárháborún, második világháborún, Franciaország megszállásán át – a felszabadulásig. A könyv egy jó szemű, okos – s nem utolsósorban kitűnő tollú asszony életén át egy nagy és fontos korszak egész kaleidoszkópját felmutatja.