Azzal, hogy a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszék­csoportjának gondozásában megjelenő GeoLitera sorozatnak immár a negyedik Geoszférák kötetét tarthatja kezében a tisztelt Olvasó, a kötet szerkesztői úgy érzik, hogy sikerült egy hagyományteremtő rendszeres kiadványt létrehozni. E kiadvány célja, hogy igényes kivitelezésben visszatükrözze az egyetem Földtudományok Doktori Iskolájának adott évi minőségbeli teljesítményét, úgy, hogy a megvédett doktori (PhD) disszertációk közül a legkivá­lóbbak számára megjelenési lehetőséget és ezzel széles körű szakmai ismeretséget biztosít. Ez a lehetőség az eredeti értekezé­sek egy rövidített, összefoglaló változatát jelenti, egy könyvfejezetnyi terjedelmet, amelyben igen fontos munkájukat elismerve, társszerzőként helyet kapnak a témavezetők is. A doktori iskola keretében 2012-ben tízen védték meg sikeresen értekezé­süket. Közülük a könyv – a terjedelmi lehetőségeket figyelembe véve – hat olyan kiváló végzős, immár fiatal tudós tanulmányát tartalmazza, amelyek önmagukban is megérdemelnének egy-egy önálló kötetet. Boudewijn van Leeuwen munkája az első részletes leírása a belvíz jelenségének angol nyelven, melynek révén első alkalommal került bemutatásra és sikeres kivitelezésre a belvízelöntések – neurális háló­zatok és földrajzi információs rendszerek kombinálásával történő – azonosítása és lehetőségek szerinti előrejelzése. Hupuczi Júlia vizsgálata egy dél-alföldi löszszelvény malakológiai anyagának feldolgozására és egy másik lokális löszprofillal való összehasonlító elemzésére irányult annak érdekében, hogy pontos képet kaphassunk a terület felső-würmbeli klimatikus viszonyairól, különös tekintettel a hőmérsékletre és a páratartalomra. Illésné Sándor Andrea vizsgálatai a Közép- és Alsó-Tiszán levonuló árhullámok egyre növekvő vízállásával és egyre hosszabb idejével foglalkoztak, feltárva a hordalék lerakódásának mennyiségét, mintázatát és ezek változását térben és idő­ben, valamint a hullámterek területhasználatának és árvízvezető képességének hatásait a lerakódás mértékére. Náfrádi Katalin paleoökológiai kutatása során számos magyarországi régészeti lelő­helyről előkerült szenült famaradványok, valamint pollenanalitikai eredmények alapján rekonstruálta az egykori emberi megtelepedéseket övező növényzetet, annak időbeli változását és feltárta az akkori ember környezetátalakító tevékenységé­nek mértékét. Samu Andrea bemutatja a Gömör–Tornai-karszt állóvizeinek, illetve az ezekhez kapcsolódó hidrológiai rendszerek vizsgálatának néhány aspektusát, amely szerint a területen található víztestek magukon viselik az emberi tevékenység befolyását, illetve sekély mivoltuk és a nem folyamatos vízutánpótlás következtében az aszályokban bővelkedő utóbbi néhány évtized klimatikus hatását is. Szilágyiné Sebők Szilvia elvégezte az Algyő mező Szőreg-1 telepében tervezett stratégiai gáztároló gázsapkát érintő szedimentológiai modellezését, ugyanis termelési és tárolási szempontból fontos, hogy a tervezett fúrások hol és hogyan harántolják a mederalakulatokat. Vizsgálta a mederrendszer elemei heterogenitá­sának a tárolóban zajló makroléptékű folyamatokra, a tároló minőségére, mű­ködésére gyakorolt lehetséges hatását, valamint az egyes fáciesekhez tartozó homoktestek felszín alatti áramlásokat befolyásoló hatását. Ezzel a kötettel továbbra is az a célunk, hogy a Földtudományok Doktori Iskola tudományos eredményei ne csak a közvetlen szakmai részterület művelői számára legyenek ismertek és elérhetők, hanem a rokon geotudományok, sőt a többi természet- és társadalomtudomány érdeklődő szakemberei és egyetemi hallgatói számára is. Remélem, hogy az érdeklődő Olvasó haszonnal fogja lapozni ezt a kötetet, és ha eddig még nem találkozott velük, megkeresi ennek az összeállítás-sorozatnak a korábbi kiadványait is, mely szándékaink szerint a geotudományokkal foglakozó doktori iskolánkban kutatott problémákról és eredményekről ad éves rendszerességgel helyzetképet.

Szeged, 2013 márciusa
Unger János, a Földtudományok Doktori Iskola koordinátora