A Tiszai Egység ismert mélységtartományát túlnyomó részben üledékes képződmények alkotják, de – különösen a preneogén aljzat felépítésében – meghatározó a magmás és metamorf képződmények szerepe is. Az elmúlt években, évtizedekben az alapkutatási szempontok mellett több alkalmazott földtani probléma is ezekre a kőzettestekre irányította a figyelmet, aminek eredményeként mind a felszíni, mind a felszín alatti előfordulások felépítésével, fejlődésével, térbeli kapcsolatrendszerükkel kapcsolatban számos új kutatási eredmény született. A repedezett szénhidrogén tárolókkal, a geotermikus energiahasznosítással, vagy a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos kihívások másrészt megkövetelik a részletes alapkutatási eredmények és az alkalmazott földtani vizsgálati szempontok összehangolását.
A jelen tanulmánykötet célja az utóbbi évek során a hazai kutatóműhelyekben e témában született eredmények szemelvényszerű bemutatása. A cikkgyűjtemény természetesen nem lehet teljes, bizonyos, hogy számos alapvető felismerés nem kapott helyet a kötetben. Annak összeállítása során inkább törekedtünk arra, hogy a cikkek között minél többféle problémafelvetés, lehetséges kutatói megközelítés, ígéretes útkeresés is helyet kaphasson a magmás, metamorf petrológia hagyományos megoldásai mellett.