Tudunk-e egyáltalán bármit is biztosan a fizikában? Tényleg mindig megmarad az energia? Igaz-e, hogy a mozgó test tömege nagyobb, mint a nyugvóé? Miből gondoljuk, hogy nincs éter? Mi következik abból, ha megfigyelik a Higgs-bozont? Lehet-e az euklidészi geometria mintájára a fizikát is axiomatizálni? Bizonyítják-e a világunk fizikai paraméterei az intelligens tervezettséget? Értjük-e, hogy időnként miért cserélnek egymással helyet váratlanul a Föld mágneses pólusai? Működik-e még a tudományban az az elv, hogy,,az igazság fontosabb mint a siker"? Nem lehetséges-e, hogy valójában,,minden másképp van"? Ezekről a kérdésekről szól Hraskó Péter új esszékötete.