A tankönyvjegyzéken szerepel. 1998-ban egy új, hatkötetes fizikatankönyv-sorozat kiadását fejezte be a Nemzeti Tankönyvkiadó. Célunk az volt, hogy egy olyan tankönyvcsaládot hozzunk létre, amely átfogja a fizika általános iskolai és gimnáziumi tanításának-tanulásának egészét. Az egyes kötetek a különböző iskolatípusokban az alábbiak szerint használhatók: 6/1 (NT-00630) Mechanika. Hőtan -- Általános iskola 6-7. osztályában, -- 6 osztályos gimnázium 1. osztályában, -- 8 osztályos gimnázium 3. osztályában. 6/2 (NT-00730) Elektromosság. Fénytan -- Általános iskola: 8. osztályában, -- 6 osztályos gimnázium 2. osztályában, -- 8 osztályos gimnázium 4. osztályában. 6/3 (NT-13157) Mechanika -- 4 osztályos gimnázium 1. osztályában, -- 6 osztályos gimnázium 3. osztályában, -- 8 osztályos gimnázium 5. osztályában. 6/4 (NT-13257) Hőtan. Rezgések és hullámok -- 4 osztályos gimnázium 2. osztályában, -- 6 osztályos gimnázium 4. osztályában, -- 8 osztályos gimnázium 6. osztályában. 6/5 (NT-13337) Elektromosságtan -- 4 osztályos gimnázium 3. osztályában, -- 6 osztályos gimnázium 5. osztályában, -- 8 osztályos gimnázium 7. osztályában. 6/6 (NT-13457) Optika. Modern fizika. Csillagászat -- 4 osztályos gimnázium 4. osztályában, -- 6 osztályos gimnázium 6. osztályában, -- 8 osztályos gimnázium 8. osztályában. Minden kötethez készült témazáró feladatlap, amely éppen úgy használható gyakorlásra, mint szintfelmérésre. A 6-6 változatban megjelent feladatlapok (NT-00630/F, NT-00730/F, NT-13157/F, NT-13257/F, NT-13337/F, NT-13457/F) A és B változatait a szegedi Alapműveltségi Vizsgaközpont hozzájárulásával az ő feladataikból állították össze a szerzők, így országos szintfelmérésre is alkalmasak. Két-két kötetenként tanári kézikönyv jelent meg (Tanácsok... címmel, NT-83220, illetve NT-84195 raktári számmal, az utolsó két kötethez - 6/5 és 6/6 - lemezen lesz kapható). Ezek a tankönyvek feldolgozásához nyújtanak segítséget, tanmenetjavaslataikkal, tantárgyi és pedagógiai ajánlásokkal, és természetesen a tankönyvek, illetve a témazáró feladatlapok feladatainak megoldásaival. A tankönyvi fejezetek anyagrészei a lehető legegyszerűbb, legrövidebb logikai utat követik, lehetővé téve, hogy a tanulók a gondolatmenetre, a fogalmak és az összefüggések megértésére figyelhessenek. Az "Olvasnivaló" tartalmaz a tananyaghoz kapcsolódó kiegészítéseket, technikai érdekességeket, tudománytörténeti adatokat. "Példák" cím alatt kidolgozott feladatok sora segíti a diákot az önálló munkához. "Mérések" és "Kísérletek" ösztönzik a tanulókat az otthoni kísérletezésre, mérésre. Valamennyi tananyagrészhez 6-10 feladatból álló feladatsor tartozik, s ezek nehézségi szintje elég széles skálán mozog. Kötetenként mintegy 250 ábra segíti a megértést és tanulást. Ebben a második kötetben (6/2) az elektromosságtani alapismeretek feldolgozására a tanulók elektromosságtani előismereteinek felhasználásával kerül sor (zseblámpa, kerékpár-világítás, elektromos játékok, diavetítő, zsebrádió, magnó stb., s a tévéről szerzett információk). Foglalkozik a tankönyv az elektromos áram vegyi hatásával is. Külön fejezetben tárgyalják a szerzők az elektromos áram élettani hatását (baleset-megelőzési szabályok, az áramütéskor nyújtandó segítség). A fénytanon belül előbb tanítjuk a homorú tükröt és csak ezt követően a domborút. A homorú tükör esetében ugyanis ténylegesen meg tudjuk mutatni a fókuszpontot, s ezt követően egyszerűbb elképzeltetni a domború tükör "látszólagos" fókuszpontját. Ugyanakkor a homorú tükör képalkotásainak bemutatása jó lehetőséget ad a valódi és a látszólagos kép megkülönböztetésére is. A domború tükör esetében így megalapozottá válik a látszólagos kép értelmezése.