A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai című könyvsorozat a magyar bölcseleti múlt feltárására vállalkozik. Régi magyar filozófusok művei, jelentékeny hazai bölcselők életművét értékelő monográfiák, a magyar filozófiatörténet részproblémáit elemző tanulmányok, a 1920. századi magyar nyelvű filozófiai irodalom bibliográfiái, valamint tematikus szövegválogatások egyaránt helyet kapnak a sorozat köteteiben. Jelen kötet a szerző elmúlt bő tíz esztendőben megjelent magyar filozófiatörténeti témájú tanulmányait tartalmazza. Mint gyűjteményes kötet nem nyújtja magyar bölcseleti múlt összefoglaló áttekintését, pusztán felidézi annak töredékességét. Tételezi, hogy a magyar kultúra alapvetően nem filozófiai kultúra, a filozófia által képviselt árnyalt, reflexív és kritikai gondolkodásmód sosem vált a magyar szellemi élet meghatározó sajátosságává. Megállapítja, hogy a magyar filozófiai gondolkodás története lényegében recepciótörténet, vagyis az európai minta követésére, értelmezésére és beiktatására tett kísérlet. Rögzíti, hogy a magyar bölcseleti hagyomány nem szerves és eleven hagyomány, nem folytonos, sőt esetleges, ám a magyar gondolkodástörténeti örökség része. Az itt megjelenő tanulmányok sajátos mozaikkockái azon nyomoknak, amelyek a filozófia magyar(országi) művelése során keletkeztek. A kötet címe arra a több évszázados küzdelemre utal, amelyet a magyar filozófiai múlt szereplői a fogalom és a tárgy, a dolog és a szómegfeleltetéséért folytattak, s amely eredményeként létrejött a magyar filozófiai szaknyelv..