"A politikai pártok nemcsak a közélet szereplő, különböző társadalmi rétegek, csoportok érdekeinek, véleményének, hangulatának kifejezői, programok, politikai stratégiák és taktikák kidolgozói és végrehajtói, hanem politikai intézmények is. Megvan a maguk hierarchikus szervezeti struktúrájuk, többé-kevésbé kialakult belső működési rendjük, döntéshozatali mechanizmusuk, apparátusuk és bürokráciájuk. Szervezeti felépítésüket, szervezési és működési elveiket a szervezeti szabályzatok rögzítik. Ezek nemcsak az adott párt történetének, hanem a pártpolitikai küzdelmeknek is fontos dokumentumai, különösen egy olyan,a hatalom megszerzéséért vívott kiélezett harc időszakában, mint amilyen Magyarországon az 1944-1948 közötti ún. koalíciós korszak periódusa volt Balogh Sándor egy tanulmányában már kísérletet tett a felszabadulás utáni pártok szervezeti szabályzatainak összevetésére, amelyre munkánk során mi is támaszkodtunk, de a pártalkotmányok átfogó elemzése, összehasonlítása még nem történt meg. Ennek nemcsak az az oka, hogy a történészek, szociológusok, politológusok a pártok szervezettörténetére kevés figyelmet fordítottak, hanem az is, hogy a pártok szervezeti szabályzatainak nagyobb része egyidejűleg nem került nyilvánosságra, vagy aprónyomtatványként jelent meg, s ma már csak a nagyobb könyvtárakban férhető hozzá. Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - megkíséreljük összehasonlítani a koalíciós korszak pártjainak belső életét meghatározó alapszabályokat. Az összehasonlítás formális szempontokat kövei, a pártok szervezeti felépítése, irányítási rendszere, belső működési mechanizmusa közötti különbségeket igyekszik feltárni, abból kiindulva, hogy a pártok szervezeti állapota nagymértékben befolyásolta cselekvőkészségüket, harckészségüket és politikai lehetőségeik kihasználását, s végsősoron a hatalmi harc kimenetelét. Munkánkat nem tekintjük befejezettnek, további kutatásokra, szervezetszociológiai vizsgálódásokra, s a téma monografikus feldolgozására lenne szükség."