Két évtized munkájába nyújt betekintést a debreceni történész, amikor közreadja különféle szaklapokban megjelent tanulmányainak válogatott kötetét. Írásainak középpontjában a két világháború közötti magyar politikai gondolkodás alakulása, az 1956-os forradalom társadalmi kérdései, illetve a szocialista rendszerbeli magyar társadalom belső struktúrája állnak. Az Arcok és eszmék című első részben olvasható írások rövid, de árnyalt elemzések tükrében ismertetik Bibó István, Csécsy Imre, Jászi Oszkár, Kovács Imre, Schöpflin Aladár, Szabó Zoltán és Vámbéry Rusztem munkásságát. Az 1956 és ami utána következik az 1956-os forradalom lokális vonatkozásait tárja fel szociológiai jellegű mélyfúrások formájában. Ez a rész olyan problémákat vizsgál, mint a homokmégyi gazdasági-politikai válság és a stabilizáció folyamata, a debreceni munkástanácsok működése, az 56-os életútelemzések kérdései, a Hajdú-Bihar megyei megtorlások vagy az 1956-1957-es agrárválság. Az Emberek és mindennapok című utolsó rész a szocialista társadalmi folyamatokat elemzi a társadalmi rétegek és osztályok mozgásai, illetve az egyéni életutak lehetőségeink, korlátainak tükrében. Az írások eredeti megjelenési adataival kiegészített kötet szakembereken túl a korszak iránt érdeklődő laikusok számára is érdekes lehet, hiszen a szerző nagyvonalú anyagismerete finom elemzőkészséggel párosul. Világos okfejtései, részletekbe menő, a statisztikák mögé kézzel fogható és dokumentumokkal megvilágított, életszerű valóságot vetítő elemzései nagyban hozzájárulhatnak a korszak árnyaltabb megismeréséhez.