A huszadik század első felét tárgyaló irodalomtörténeti írások központi témája a nyelv és a fordítás, valamint az irodalom és politikum összefüggése. Az esszék és tanulmányok egy része a szerző Joyce Ulyssesének fordításakor szerzett tapasztalatait foglalja össze. Az írások másik csoportja József Attila költészetéről szól. Ezekben a szerző a magyar irodalom munkásmozgalom-történeti kontextusaira vonatkozó kutatást folytatja, amelyet A kommunista aszketizmus esztétikája című könyvében (2011) kezdett meg. A kötetben olvasható egy kísérlet az 1920-as évekbeli magyar irodalmi mező átfogó értelmezésére, és egy ehhez kapcsolódó résztanulmány Tormay Cécile Bujdosó könyvének antiszemitizmusáról, végül egy esszé a Rákosi korabeli vicces sírversekről.