Ismertető: Ez a könyv a benne közölt, Sinkó Ervinről szóló emlékezésből kapta a címét. Azt sugalmazza, hogy a múlt sohasem zárulhat le véglegesen, s a róla szóló könyvnek a fedőlapjai sem kezdetet vagy véget jeleznek. Amit itt a krónikás feljegyzett, tegnap még a ma élők gondja volt, s ott motoz majd holnapi tudatukban és cselekvéseikben is.
E feljegyzésekben a szerző többnyire irodalmi és közéleti eseményekre reflektál, az azonnali reagálás minden veszélyét és ódiumát vállalva. Si tacuisses filosofus mansisses - ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna mondja a latin közmondás. Erről az álbölcsességről mondott le a jegyzetek írója-, vállalva azt a rizikót is, hogy esetleg rossz szöget mért a valóság felületén.
Akinek lesz elég türelme ahhoz, hogy végiglapozza e gondolat-kaleidoszkópot, talál majd benne olykor egymással rímelő gondolatokat, de olyanokat is, amelyek - bővebben kifejtve, rendszerezettebben - nagyobb lélegzetű dolgozatok alapjául szolgáltak. Tudvalevő, hogy aki benne él a közélet forgatagában, gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy a változó formában felmerülő, de a lényeget tekintve azonos kérdésekre kell keresnie a választ, s ezért felfogását, nézeteit is sokszor szedi hasonló kőtára. Hacsak nem akarja fölülvizsgálni nézeteit. Másfelől az újságcikk tere legfeljebb egy-egy terv vagy elképzelés csírájának a lejegyzését teszi lehetővé, legtöbbször csak az ötlet szintjén, aminek a kifejtésére majd csak egy későbbi tanulmány vállalkozhatott.
A válogatást, a szöveggondozást és a szerkesztést vállaló Hornyik Miklós és Bordás Győző úgy vélték, hogy az író több irányú érdeklődését éppen ezek az aprómunkák érzékeltethetik a maguk rögtönzésszerű, máról holnapra készült voltukkal. Ezért az olvasó nemcsak a szerző könyvét veszi a kezébe, hanem olyant is, amely róla szól.- További ismertető. "Belelapozás". - - Tartalom:
ROUSSEAU-TÓL HERDERIG

Rousseau és Vajdaság 11
Hajnóczy Szerémségben 15
A koraromantika nyelvszemlélete 23
Szempontok a magyar és a szerb romantika párhuzamos vizsgálatához 35

ÉVFORDULÓK

Csokonai Vitéz Mihály 43
Berzsenyi Dániel 45
Petőfi Sándor 48
Arany János 56

IRODALMUNK ALAKULÁSTÖRTÉNETE

Általános kép 61
A húszas évek 62
Szenteleky irodalomszemlélete 64
A negyvenes évek 68
A Híd a háború után 73

IRODALMI ALKALMAK

Fehér Ferenc: Álom a dűlőutak szélén 81
Major Nándor: Udvarra nyílik az ablak 84
Csépé Imre: Tarisznyás emberek 87
Csépé Imre: Fehér csönd 91
Lőrinc Péter: Alakok 93
B. Szabó György: Régi magyar irodalom I. rész 95
Költészet és értelem 104
Széljegyzetek az irodalmi vitához 112
Bori Imre: Az ember keresése 116
Bori Imre: Vajdasági ég alatt 119
Szirmai Károly: Már nem jön senki 121
Egy és más a „Zentai évek"-hez 124
Sulhóf József: Csöpi 127
Majtényi Zentán 130
Vlaj Lajos: Versek 133
Nem költői megjegyzések egy költeményre 136
Perpatvar íróéknál 141
Az értekező próza 145
Pap József: Rés 150
Egy versválogatás elé 153
Fehér Ferenc: Delelő 154
Tolnai Ottó: Sirálymellcsont 155
Ács Károly: N-apjaink éneke I-II. 157
Tizenhét hangjáték 160
Herceg János köszöntése 161
Koncz István: Átértékelés 163
Egy pályázat alkalmából
Drámairodalmunk gazdagodása 164
Színpad nélkül 167
Kritika és hallgatás
A kritikáról, Kópénak, három bővített mondatban 171
A harmonikus szellemi fejlődés szükségessége 173
Juhász Géza: Könyvek országútján 178
Bosnyák István:
Etika és forradalom Sinkó Ervin életművében 181
Debreczeni Józsefről
Az esztétikai és a politikai cselekvés.dokumentumai 183
Vallomás a műről 186
Antológiánk jellegzetességei 188
Ács Károly: Ének füstje, füst éneke 191
Domonkos István: Tessék engem megdicsérni 192
Portrévázlat Bori Imréről 193

MEGEMLÉKEZÉSEK

B. Szabó György (1920-1963) 201
Sinkó Ervin (1898-1967) 207
Majtényi Mihály (1901-1974) 216
Gál László (1902-1975) 217

MŰALKOTÁSOK ÉS ESZMEISÉG

Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia 223
A regényírás új útjain 226
Egy irodalomtörténet margójára 228
Az esztétikai megismerés útjai 232
Sajkódi metamorfózisok 236
Két szlovén író magyarul 239
A műértelmezés kérdésköréhez 242
A Modern tragikumtól a Poétikáig 250
A kritikai realizmus kérdései 252
A szintézis nehézségei 264
Jegyzet a „krétáshátúakról" 267

NYELV ÉS TÁRSADALOM

Muravidéki jegyzetek
A hibrid nyelv ellen 273
A kifogásolt pedagógiai gyakorlat 276
Az Akadémia vagy a Bácsmegyei Napló? 280
Nyelvhelyesség vagy nyelvesztétika 284
Egy lap halálára 287
Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület
Szervezett nyelvápolást 288
A nyelvművelés tágabb értelmezést nyer 290
A Nyelvművelő olvasóihoz 293
Egyesületünk tízéves 294
Kossá János köszöntése 295
A szerbhorvát-magyar nagyszótár 297
In memóriám Kovács Kálmán 301
Magyar nyelvtanulás az Újvidéki Televízió műsorán 302

KÖZÉLETI NAPLÓ

Magyar Tanszék
A Tanszék ma és holnap 313
Egy évtized tanulságai 316
A magiszterképzés jövőjéről 318
Hungarológiai Intézet
Az Intézet „előéletéről" 319
A hazai magyar tudományos élet fellendítését szolgáljuk 322
Művelődéstörténeti kutatásaink 325
Egy tanfolyam néhány tanulságáról 329
Napi kulturális gondjainkról 332
Hagyomány és jelen 334
A társulás kérdéseiről és folyamatairól 337
Érvényt szerezni az egyenlőségnek 338
Szubjektív sorok egy oktatásügyi tervezet margójára 340
„Sokszor a semmiből..." 343
Hagyományainkról 348
Egyetem és társadalom 350
Tudomány és politika 357
Tito és a nemzetiségi kérdés 360
A kisebbségi kultúrától a nemzetiségi -kultúráig 365
Névmutató 371