Stendhal legnagyobb, reménytelen szerelme szolgált apropóul e kötethez, melyben az író az értekező próza nyelvén szól a Léonore-nak, máshol Métilde-nek nevezett hölgy iránt táplált érzései kapcsán a szenvedélyről, ami e meghatározhatatlan műfajú mű után Stendhal későbbi regényeinek is központi témája lett. Stendhal e könyvében fejti ki híressé vált „kristályosodás”-elméletét a szerelemről, amely szerint a szerelmes saját vágyait vetíti ki a szeretett személyre, meg sem látva annak eredeti, valóságos személyiségét.