Pályám kezdete, a nyolcvanas évek közepe óta foglalkoztat az Erdélyben született magyar irodalom, sőt, úgy is fogalmazhatok, hogy irodalomtörténészi, kritikusi tevékenységem során megkülönböztetett figyelemben részesítettem az elmúlt évtizedek erdélyi magyar irodalmát.

Nem az írások keletkezési sorrendjében közlöm azonban a szövegeket, hanem inkább egy laza irodalomtörténeti áttekintést biztosítva az elmúlt ötven év Erdélyben született magyar irodalmára, Sütő András 1972-ben megjelent Anyám könnyű álmot ígér című esszéregényétől Gálfalvi György legutóbbi memoár- és esszéköteteiig.

Néhány újabb, számomra fontos esszé, illetve eredetileg különféle konferenciákon előadásként elhangzó szöveg révén ugyanakkor a még régebbi irodalomtörténeti előzményekre, valamint múlt és jelen összefüggéseire is rálátást kaphat az olvasó.

Elek Tibor (1962) József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Bárka főszerkesztője, a Gyulai Várszínház igazgatója, Székely János, Gion Nándor, Markó Béla, Grendel Lajos monográfusa. Kritikái, tanulmányai, esszéi a nyolcvanas évek közepe óta jelennek meg hazai és határon túli lapokban. Kutatási területe a kortárs magyar irodalom, határoktól függetlenül. Ez a tizennegyedik kötete.