A nem piaci javak pénzbeli értékelése az 1990-es évek közepétől indult el Magyarországon, a megvalósult értékelési esetek száma azonban alacsony. A rendelkezésre álló eljárások közül a feltételes értékelés kiemelkedő szerepű, mivel a természeti kincsek ún. teljes gazdasági értékében (TGÉ) a használattól független értékösszetevők dominálhatnak, és ez a módszer képes ezek meghatározására is. A disszertáció röviden foglalkozik a pénzbeli értékelés módszereivel, valamint áttekinti a feltételes értékelés elméleti kérdéseit. Az empirikus kutatás két felmérés eredményeit mutatja be, az egyik a budai látogatható barlangokkal kapcsolatos, feltételes értékeléssel felmért fizetési hajlandóságot, a másik a környezetügyi szakemberek véleményét vizsgálja a természeti javak pénzbeli értékeléséről és az egyes módszerekről.