A neves pécsi építész és egyetemalapító szakmai életútja az ókeresztény sírkamrák rekonstrukciójától a Science Buildingig, a pályakezdéstől az egyetemalapításig.
Gazdag fotóanyaggal, tervillusztrációkkal.

Bachman Zoltán munkássága több síkon értékelhető: az első a föld alatti, római–kora keresztény „város” kibontakoztatása az Ókeresztény Mauzóleumtól a Cella Septichoráig. E föld alatti római város: Sopianae, Pécs elődje. A szerző több évtizedes, szívós munkája eredményeképpen ez az együttes összefüggéseiben érthető, a szakértő és a laikus közönség számára egyaránt élvezhető szerves egységgé állt össze.
Munkásságának egyéb aspektusai: ő és csapata sok jó, mai házat tervezett a műemléki munkákon túl. A családi házak mellett kiemelném a szamoskéri Református templomot, a mozgó szoborszerű Szent Bertalan-harangtornyot, az Expo Centert, a Pollack Mihály Műszaki Kar épülete rekonstrukciójának tervét, a pécsi Science Building tervét, és nem utolsósorban természetesen a Dóm Múzeum terveit, valamint a Szent Bertalan-harangtornyot.
Építészként véleményem szerint e művek (és a nem említettek is) a mai hazai építészet igényes és tanulságos alkotásai, amelyek méltóak arra, hogy ma a fejlődő, de zavaros építészeti irányzatok között bemutassanak egy józan, racionális tendenciát, és különböző korszerű, a jövőben is helytálló megoldásokat.
Bachman Zoltánnak komoly érdemei vannak a pécsi építészoktatás megszervezésében is, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának létrehozása rendkívüli jelentősséggel bír.
Bachman Zoltán szakmai tevékenysége egyértelműen jelentősnek tekinthető a hazai építészet, és különösen működési területe, Pécs városa számára.

(Részletek Virág Csaba előszavából)