"Radnóti Miklós életrajzát megírni többféle módon lehet. A tragikus mártírköltő könnyeket fakasztó történetének elbeszélésével csakúgy, mint szikár jegyzőkönyvek, dokumentumok, kortársi visszaemlékezések, hitelességet sugalló gyűjteményének összeállításával vagy éppen a léthelyzet változásaitól, a személyiség korhoz kötöttségétől elvonatkoztatott műelemzések steril sorakoztatásával. Radnóti Miklós életrajzát megírni mégis talán csak egyféleképpen érdemes. Mindvégig szem előtt tartva a költő egyik pályarajzában maga által meghatározott alaptételt: „ egy művész élete és művészete nem függetleníthető egymástól, az igazi művész mögött ott áll a művész a maga erkölcsiségével..." Művészi és erkölcsi minőség, jól tudjuk, nem mindig és nem mindenki esetében egymást feltételező és egyformán teljesíthető követelmények. Radnóti Miklós számára - tettei és művei együtt és egyaránt bizonyítják - e kettős követelmény teljesítése eredendő kötelezettség. A róla szóló életrajz sem szólhat másról, mint élet és mű, mű és alkotás, élet és halál természetes egységéről."