Életének első öt évtizedét Tóth Imre Erdélyben, Magyarországon és Romániában élte le. Gyerekkorától megtapasztalta a,,feszült rettegés, mint létforma" valóságát. A Hollandiában éló filozófus, Várdy Péter faggatja ebben a dialógus-kötetben Tóth Imrét: életéről, gondolkodásáról, annak konzekvenciáiról. A huszadik századi Európa társadalmi-történelmi valóságáról, ennek távlatairól világos logikai konstrukciókban értelmezett képet nyújt ez a személyes hangú, vallomásos dialógus. Az új évezred elején nem csupán azt fontos -- őszintén -- elmondani, mi történt, hogyan történt (a szellem milyen fajta építményei és torzszüleményei közepette); az sem mellékes, hogy miként számolunk el a történelmünkkel, magunk és mások cselekedeteivel vagy cselekedet-értékű gondolataival, megnyilatkozásaival... És ezt mindenkinek önmagával és másokkal szembenézve, de: etikai konfliktusainak magányában kell megválaszolnia. E válaszhoz kitűnő fogódzókat nyújt ez a dialógus-kötet, amely érzelmeket kavar, fogalmakat tisztázó vitákat gerjeszt. Széles körű érdeklődést kiváltó, fontos könyv, élményszámba menő olvasmány. E mostani, második kiadásával egy időben jelenik meg román nyelven, előkészületben a francia kiadása is.