Dr. Széll Kálmán nagy múltú vasi nemesi családban született 1926-ban. Katonatisztnek készült, végül orvos lett. 45 évet dolgozott a szombathelyi Markusovszky Kórházban sebészként majd aneszteziológus osztályvezető főorvosként. C. egyetemi docens, emeritus főiskolai tanár, számos szakmai, közéleti és egyházi funkció illetve kitüntetés birtokosa. Szakírói munkássága az orvostudomány több területére, továbbá az orvosi etikára és az orvostörténetre is kiterjed. A hazai aneszteziológia és intenzív terápia alapítójaként tartják számon. Erőméz című könyve nem más, mint élettapasztalatainak és emlékeinek sajátos összegzése. Erő, józanság és szeretet sugárzik belőle. A szerző írja:,,Az élet tulajdonképpen találkozások összessége. Életünk során eseményekkel, feladatokkal, kihívásokkal, örömökkel és bánatokkal, de mindenekelőtt emberekkel, köztük saját magunkkal is >>találkozunk<<, szembesülünk. Az orvos számára megkülönböztetett helyen áll a beteg ember. Szerény munkámban gyógyító tevékenységemmel kapcsolatos gondolatokat adok közre, és számomra tanulságos találkozásokra emlékezem. A mindennapi rutinmunka hivatáskoptató hétköznapjain felülemelkedve, s tőlük az időben eltávolodva az emlékek letisztulnak az emlékezetben, egy részük azonban egyre inkább elfelejtődik. Ez a könyv egy - lehet, elkésett - kísérlet, hogy a még megmaradtakat az utókor számára megmentsem. Ha eredményekről (sikerekről) számolok be, azt, kérem, ne vegyék kérkedésnek. Régi elvem szerint mindenkinek kötelessége, hogy önmagából adottságaihoz mérten a legtöbbet kihozza. A talentumokat Istentől kaptuk ajándékba, kamatoztatásuk nem érdem, hanem kötelesség. Ám gyarlóságaimat is igyekeztem, kíméletlen őszinteséggel >>meggyónni<<, mert nem akarok többnek vagy másnak látszani, mint ami valóban vagyok: egy gyarló ember a sok közül. Könyvem egy hosszú élet hozadéka. Gyógyítással kapcsolatos elméleti megfontolásokat, orvosi tapasztalatokat, visszaemlékezéseket, tanulságos eseteket és nem kevés humort is tartalmaz. Mind tartalmilag, mind műfajilag változatos, akár egy mezei virágokból összerakott csokor. Így nyújtom át az olvasónak."