FÜLSZÖVEG
Egy tragikus sorsú erdélyi költő, Szabédi László (1907-1959) életpályája elvenedik meg ebben a könyvben. Már Babits nagyra értékelte tehetségét. Szabédi jelentős költői, próza- és tanulmányírói életművet hagyott az utókorra, sajátosan ötvözve a népi és az urbánus szemléletet. Ennek tükre az 1942 és 1944 közt Kolozsvárt szerkesztett kitűnő folyóirat, a Termés. Nem kevésbé tanulságos azonban Szabédi által bejárt értelmiségi életút: az Unitárius Kollégium diákja, Strasbourgban teológiát és francia filológiát tanul, 1940 őszétől egy mezőségi román faluban tanítóskodik, a kolozsvári magyar színház dramaturgja lesz, a második világháborút követően a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tanára. Megírja a Vezessen a párt című verset, 1959-ben pedig, az egyetem felszámolása után, az öngyilkosságot választja. Kántor Lajos könyve eredeti, eddig nem közölt dokumentumok felhasználásával igyekszik megfejteni "a ráció romantikusának" nevezett rendkívüli íróember titkát. Vissza
TARTALOM
Titok és tartozás 5
A hiányzó otthon 12
Tagadó kert 23
Strasbourg-Kolozsvár 30
Sárkányölő 45
Mi lesz a magyar nemzettel? 60
Új helyzetben. Vezessen a párt? 96
A Bolyai Egyetem tanára 140
Szatírák ideje - a korszak mérlege 176
Függelék
Szabédi és örkény 197
Szabédi színpada 204
Tamási, Szabédi és Termés 210
Jékely és Szabédi 220
Újratalálkozás a nyelv professzorával 226
Fény és rend 229
Tartozás, továbbra is 233
Jegyzetek 235
Névmutató 261