Milyen az indiai népmese? Lenyűgözően sokszínű, mint a szivárvány. Bölcs, tanulságos az egyik. Furfangos és csavaros a másik. A harmadik, meg európai észjárással alig-alig érthető. Néha azt a misztikus vallásosságot és erkölcsöt sugározza, ami áthatja egész indiát. Máskor épp a legprofánabb csattanókon mulat, mint a mezitlábas teásfiúk Bombay-ban. Mindenható istenek és királyok, ezer évekig vezeklő remeték lépnek színre benne, karöltve együgyű parasztokkal és még együgyűbb feleségeikkel. Vagy épp fordítva: gátlásos és butuska mahárádzsán mulat a bölcs koldus. Állati emberek és emberi állatok küzdenek olykor aluszékony démonokkal, vagy élnek egymás mellett barátságos békességben, mint a benáreszi tehenek a főutca hömpölygő emberáradatával. Az ind mese kifinomult, és mégis: a végletekig egyszerű. Szárazon okító vagy édeskésen andalító. Ilyen is, olyan is.