A századforduló tájékán jelent meg Mehner Vilmos kiadásában egy kis könyvecske, a Legujabb és legteljesebb legyező-, bélyeg-, keztyű, zsebkendő- és szinnyelv címmel. Levendula illatú ódon szalonok teadélutánjainak résztvevői, bálok, társas összejövetelek ifjai és leányai bújták kíváncsian, mi módon üzenhetnének titkon kiszemeltjüknek, kedvesüknek az „árgus-szemű” gardedám tudta nélkül. Kedves, ártatlan játék volt ez, s mivel e „titkos” tudományokat bárki elsajátíthatta a parányi tájékoztatóból, kevéssé valószínű, hogy a rejtett üzenetváltások bárki előtt titokban maradhattak volna. Napjainkban, mikor újra divatba jönnek a bálok, kerti mulatságok, talán ismét felélednek e rég elfeledett „titkos” nyelvek, de ha nem, akkor is kellemes perceket szerezhet ezeknek a ma már megmosolyogtató üzeneteknek a böngészése. A kor hangulatát felidézendő, megtartottuk a szövegek eredeti helyesírását, és dédanyáink, dédapáink kedves, ifjúkori fényképeivel egészítettük ki a hajdani könyvecskét. További ismertető: "Belelapozás".