Ervin Gábor olyan gondolkodó volt, aki kifejezetten neotomista, de ezen belül nagyon friss hang, és nagyon szabatos a gondolkodásmódja. Korában a másik két népszerű irányzat a pozitivizmus és a neokantianizmus volt. Ervin Gábor és a neotomizmus jól látta, hogy a metafizika vagy ontológia alapvető a filozófiában, ami nélkül „minden félresikerül”. A mai helyzetben is érvényes, hogy a filozófia tájékozódóképességének megtartásához szükséges egy „egészséges metafizika”. Ervin Gábor életműve nagy inspiráció Frenyó Zoltán szerint, hogy tovább gondoljuk a keresztény filozófia problémakörét, hiszen keresztény filozófia kétségkívül létezik, de hogy a két fogalom – kereszténység és filozófia – hogy hat egymásra, arról a mai napig sokat vitáznak.

Ervin Gábor főbb művei közül kiemelendő a Krisztusi nagykorúság – bérmálkozóknak és megbérmáltaknak; A kultúra és emberiség, talán a legátfogóbb műve; a Gondolatok a művészet etikájához; és A műalkotás mint jel.