Jórészt ismerős szerzők ismerős vállalkozását tartja kezében az olvasó. 1987-ben megjelent Koronás portrék c. kötetünkben már megrajzoltuk a világtörténelem tizenöt jelentős személyiségének portréját. Azok akkor uralkodók voltak – hiszen történelmi személyiségrajzokat illő is meg talán logikus is a királyokkal kezdeni. Történetük tanulságai azt is megmutatták, hogy oktalanság lenne valami emberfeletti történelemformáló erőt elvárni tőlük. Már csak azért sem, mert a trónon ülő, a jogart és az országalmát tartó és a rendeleteket aláírásukkal szentesítő uralkodók helyett nagyon gyakran a színfalak mögött megbúvó hatalmasságok irányították az egyes országok életét. Kötetünkben most ezeket az úgynevezett szürke eminenciásokat kívánjuk életre kelteni. Erről elöljáróban csak annyit mondhatunk, hogy e személyiségtípusokra éppen nem a szürkeség, sokkal inkább a sokszínűség a jellemző. A legkülönfélébb egyéniségek alakját öltve, a legkülönbözőbb korszakokban bukkannak elő a történelem lapjain. A szürke tehát csak rejtőszín. Markáns egyéniségekkel állunk szemben, akik nagyra méretezett személyes hatalmukat így akarták álcázni.
A 17-19. századi angol, francia, német, olasz, osztrák, orosz, török történelem híres-hírhedt személyiségeinek felvillantásával kíséreljük meg a „szürke eminenciások” intézményét bemutatni. A Koronás portrékban a történelem címszereplői kaptak helyet. Most következnek a főszereplők