Magyar irodalmunk szabadkőműves munkákban elég szegényes. A megjelent művek nagy része, valamint a »Kelet« hivatalos közlöny a páholyok tagjainak körére van korlátozva. A szövetségen kívül állók számára írt egy-egy kisebb terjedelmű füzet leginkább azok részére szolgál tájékoztatóul, akik a páholyokba belépni kívánkoznak. A szabadkőművesség ellenségei által szerkesztett irányzatos munkák meg annyira telítve vannak tájékozatlansággal és naivitással, hogy szót sem érdemelnek.
Bármi legyen valakinek a szabadkőművesség felől alkotott véleménye, barát és ellenség egyaránt elismeri, hogy a szövetség, a XVIII. és XIX. században, úgy tagjainak nagy száma, mint kiválósága által, továbbá bölcseleti, erkölcsi és progresszív irányzatánál fogva is, az általános művelődés és haladás tényezői közé emelkedett.