Mi közük az ónedényeknek a szerelmi élethez és a Római Birodalom bukásához? Hogy függ össze a borivás a keresztes hadjáratokkal és a középkori demográfiai fellendüléssel? Mennyiben befolyásolták a patkányok a pestis terjedését, és milyen hatással volt ez a bankügyekre?

Mi köze mindennek mindenhez?

Ha csak annyit mondunk, hogy mindenféle gazdasági demográfiai változás kihatott és kihat az európai fejlődés rendszerére, tudományos közhelyet mondtunk ki csupán. Ezt a tudományos közhelyet azonban aligha lehetne szórakoztatóbban és tanulságosabban az olvasó elé tárni, mint ahogy Carlo M. Cipollának (1922-2000), a középkori gazdaságtörténet nemzetközi hírű kutatójának ez a legendás kis könyvecskéje teszi. A bors, a bor (és a gyapjú) mint a középkor gazdasági fejlődésének meghatározó tényezői című tanulmánya csupa lódítás, ferdítés, nagyot mondás. Vicces írás, de nem vicc.

A komolyság – akár a tudomány is – megfér a derűvel. Butaság volna vitatnunk ezt. A második Cipolla-tanulmány címe: Az emberi butaság alapvető törvényei.