A szövegértés ősidők óta a kultúrák egyik fontos tényezője. A szövegek a hétköznapi tevékenységen túl a kultúrák, közösségek működéséhez tartoznak: a szóban vagy írásban rögzített textusok szokások, törvények, szakrális tartalmak és szertartások kánonjait tartalmazták. Az ezredforduló utáni kommunikációs társadalmakban a magas szintű szövegértési képesség általános megléte nagy jelentőséggel bír mind az egyének életlehetőségei, mind a közösségek (kultúrák, társadalmak, államok) sikeres fennmaradása szempontjából.

A szövegértés kérdései című kötet tanulmányai a szöveg értését a szöveg értelmének (jelentésének) befogadói feldolgozása felől közelítik meg. A szövegértés hétköznapi, irodalmi és vallásos folyamatait vizsgálják, abból a közös elvből kiindulva, hogy a szöveg cselekvő folyamat, mentális, szellemi tevékenység hozza létre, és mentális, szellemi tevékenység során történik a befogadás és a megértés, mindig a beszélőtársak által létrehozott kontextusban. A kötet elsőként a nyelvtudomány, a pszichológia és a pedagógia világából mutat be időszerű kérdéseket és vizsgálati eredményeket. Majd az irodalomtudomány, a klasszika-filológia, a filozófia és a teológia reflektál a mindennapi szövegértés problémáira a saját területén.