"A test narratív természetéhez nemcsak az tartozik hozzá, hogy egy adott történelmi-társadalmi környezetben milyen tudományos és hétköznapi diskurzusokban jelenik meg a test, és ezen közegben milyen testképpel rendelkeznek általában az emberek, hanem az is, hogy miként járul hozzá saját testképe az ember személyes identitásához, hiszen ennek realizációja nyelvi úton, narratív közvetítéssel zajlik."
Van-e test szöveg nélkül, van-e szöveg test nélkül? Miként íródik bele a testről való tudásunk (irodalmi) szövegeinkbe, miképp alakítják az (irodalmi) szövegek a testről való tudásunkat? Hol a test a szövegben, hol a szerző teste a szövegben, és hol a másik/a Másik teste? Ki a szöveg Másikja? Az elmúlt tíz évben - más-más aspektusból, mindig más szerzőt vizsgálva - igyekeztem körüljárni ezeket a kérdéseket, vissza-visszatértem hozzájuk.
Jelen kötet egy tematikus válogatás azokból a tanulmányaimból, előadásaimból, ahol ezt a problematikát boncolgattam különböző szempontokból. Noha nem kronológiai rendben, hanem témacsoportokká összeálló fejezetekben közlöm őket, reményeim szerint a könyvet folyamatosan, folytatólagosan is lehet olvasni, egyetlen szövegként.
Földes Györgyi (1970) az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának tudományos munkatársa, a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle főszerkesztője. Kutatási területei: modern magyar irodalom, avantgárd, irodalomelmélet, gender studies, testreprezentációk.
Eddig megjelent könyvei:
"Hadüzenet minden impresszionizmusnak...". A Vasárnapi Kör és az 1910-es évek magyar avantgárdjának impresszionizmusellenessége (Bp., Széphalom Könyvműhely, 2006)
Textus, szimbólum, allegória. Szimbólumelvű poétika a klasszikus modernségben (Bp, MIT, 2012)