Ismertető: A magyar élelmiszeripari műszaki dolgozók közül sokan az automatizálás alapjait közelebbről még nem ismerik. A könyv íróit az a cél vezette, hogy az automatika egyre szélesedő irodalmából, az ilyen tárgyú szovjet könyvekből, folyóiratokból, valamint a nyugati irodalomból összegyüjtsék mindazt, amire az élelmiszeripari automatizálás előkészítéséhez és végrehajtásához az elméleti ismeretek elsajátítása terén műszaki dolgozóinknak szükségük lehet. Tudatában kell lennünk annak, hogy műszaki kádereink elméleti színvonalának erőteljes fejlesztése nélkül, iparunk nem fogja tudni felhasználni a műszaki színvonal erőteljes emelésére azokat a lehetőségeket, amelyeket Pártunk és kormányunk új programmja a következő években nyujtani fog számára.
A könyvben mérnökeink, technikusaink, művezetőink igen sok hasznos elméleti ismeretet és gyakorlati útmutatást találnak jövendő feladataik megoldásához. A könyv áttanulmányozása alapot fog nyujtani üzemeink fejlesztéséhez, meglévő berendezéseink korszerűsítéséhez, új üzemeink fejlettebb színvonalú tervezéséhez.
A szerzők a technológus, a mérnök, az üzemvezető feladatköréből kiindulva állították össze az anyagot. Céljuk nem az automatika magas matematikai felkészültséget igénylő elméleti részeinek bemutatása volt, hanem az élelmiszeripari alkalmazás és bevezethetőség ismertetése. Hibaként állapítható meg azonban, hogy ez a törekvés nem érvényesült teljes mértékben. A könyv egyes fejezetei, elsősorban a műszerek és automata szabályozók ismertetésével foglalkozó fejezetek túlságosan részletesen taglalják szerkesztésüknek és működésüknek matematikai-fizikai elveit. Olyan terjedelemben és nívón történik ez, ahogyan arra csak a szerkesztő mérnöknek van szüksége. Ezeknek a részeknek a rovására több helyet kellett volna szentelni a műszerek, automata szabályozók gyakorlati alkalmazhatóságának, a működés közben fellépő hibaforrások ismertetésének.
Összefoglalva: a könyv megfelel feladatának és a könyv szerzői nagy szolgálatot tettek iparunk szocialista fejlesztése ügyének. Műszaki dolgozóink számára elengedhetetlen követelmény e könyv ismerete ahhoz, hogy élen járjanak iparunk színvonalának szüntelen emelésében.- További ismertető: "Belelapozás".

--------------------------------- Tartalom: Előszó 3 Néhány alapfogalom. Az automatizálás célja, feltételei, jelentősége 5 Az élelmiszeripar termelési folyamatairól 5 A gépesítés jelentősége 9 Az automatizálás 10 Az automata típusok, az automatizálási feladatok megoldására leggyakrabban használt berendezések és készülékek 15 Az automatizálás feltételei 17 Az automatizálás hatása az üzemek szervezési rendszerére 19 Az automatizálás célja és jelentősége 20 Jelzőkészülékek 23 A jelzőkészülékek feladatai, lényeges alkotórészei 23 Irányító (vezénylő) jelzők 24 Ellenőrző jelzőkészülékek 31 Gépek működését jelző készülékek 31 Szelepek és más berendezések helyzetét jelző készülékek 32 Szilárd anyagok és folyadékok felszínének jelzése 34 Szilárd anyagok és folyadékok áramlásának jelzésére használatos készülékek 42 Hőmérsékletjelzők 46 Nyomásjelzők 47 Időjelző készülékek 48 Biztonsági jelzőberendezések 49 Műszerek 51 A műszerek általános jellemzése 51 Mutató műszerek 53 Helyben mutató műszerek 53 Távolban mutató műszerek 55 Íróműszerek 57 Számlálóműszerek 58 A műszeres mérés hibája 59 A műszerhiba forrásai 59 A módszerhiba 71 Emberi hiba 72 Nyomásmérés 75 Barométerek 76 Manométerek 76 Hőmérsékletmérés 82 Hőkiterjedésen alapuló hőmérsékletmérő műszerek 85 Nyomásváltozáson alapuló hőmérsékletmérő műszerek 88 Ellenállásmérők 92 Termoelemek 93 Pirométerek 96 Mennyiségmérés 97 Szilárdanyagok, nagy viszkozitású folyadékok mennyiségének mérése 98 Térfogatmérésen alapuló folyadék- és gázmennyiségmérés 102 Áramlási sebesség mérésén alapuló folyadék- és gázmennyiségmérők 106 Egyéb módszerek áramló folyadékok vagy gázok mennyiségének mérésére 109 Fajsúly (sűrűség) mérése 112 Víztartalom, gázösszetétel, pH és zavarosságmérő készülékek 114 Víztartalom meghatározása gázokban, oldatokban és szilárdanyagokban 114 Gázelemző készülékek 124 pH-mérés 124 Zavarosságmérés 128 Néhány, az élelmiszeripari automatizálásban fontos kapcsolótípus ismertetése 131 A kapcsolókról általában 131 Kapcsolók, a mozgó (mozgatható) alkatrészek összeköttetésére 132 Folyadékok, gázok mennyiségét, illetve folyadékokkal, gázokkal közvetített energiamennyiségeket befolyásoló kapcsolók 134 Elektromos kapcsolók 139 Önműködő szabályozók 148 Az önműködő szabályozás feladata 148 Történeti áttekintés 149 Alapfogalmak az önműködő szabályozással kapcsolatban 150 Önműködő szabályozási módszerek 153 Arányos szabályozás 153 Integrálszabályozás 157 Arányos és integrálszabályozás egyesítése 159 Visszavezetéses szabályozás 160 Differenciálszabályozás 162 Különféle szabályozómódszerek egyesítése 163 A szabályozott berendezés önszabályozása (önkiegyenlítődése) 165 A szabályozás fogalmának görbéi 168 Önkiegyenlítődés nélküli szabályozási folyamat görbéje 168 Önkiegyenlítődő szabályozási folyamat görbéje 170 Visszavezetéssel ellátott szabályozási folyamat görbéje 172 Önműködő szabályozásnál fellépő késések 177 Különböző típusú önműködő szabályozók szerkezete 178 Közvetlen szabályozók 179 Közvetett hidraulikus szabályozók 184 Közvetlen pneumatikus szabályozók 193 Közvetlen működésű elektromos szabályozók 196 A különféle szabályozótípusok összehasonlítása 211 Ciklusautomaták 214 A ciklusautomaták általános ismertetése 214 Adagolók 216 Töltőgépek 218 Alakító (formázó) gépek 223 Csomagológépek 225 Csomagolóanyag-előkészítő gépek és más ciklusautomaták 231 Automatizálás a malomiparban 237 A malomipar általános feladatai 237 A raktározás és raktári kezelés automatizálása 238 A malmi előkészítő műveletek automatizálása 242 Az őrlés automatizálása 245 A hántolás, darálás automatizálási kérdései 251 Automatizálás a sütő- és tésztaiparban 253 A sütőipar és tésztaipar feladatai 253 A sütőipar gyártásmenete 255 Az előkészítő műveletek automatizálási kérdései 255 Tésztakészítés 259 A tészta lazítása 262 A tészta sütése 266 A kenyér hűtése, csomagolása 266 Az időrelé különös jelentősége a sütőüzemi automatizálásban 269 A levegőkondicionálás 270 A levegőkondicionálásról általában 270 A nedves levegő I-x diagrammja 271 A levegő felmelegítése 273 A levegő nedvesítése 274 A levegő hűtése 275 A levegő szárítása 276 A kondicionáló berendezések típusai, szabályozási módszerek a hőmérséklet és nedvesség együttes beállításakor, a szabályozók szerkezetének ismertetése 276 A sütőüzem ellenőrzésének automatizálása 281 A tésztaipar gyártásmenete, automatizálási lehetőségei 281 A keményítőipari automatizálás kérdései 289 A keményítőipar technológiai folyamatának rövid ismertetése 289 A burgonyakeményítő gyártásának automatizálási kérdései 291 A tengerikeményítő gyártásának automatizálása 295 A búzakeményítő gyártásának automatizálási kérdései 297 A keményítő szárításának automatizálása 298 Melléktermékek, hulladékok feldolgozása 300 Dextrin-, keményítőszörp- és dextrózgyártás 301 Automatizálás a cukor- és édesiparban 303 A cukoripar gyártásmenetének rövid ismertetése 303 Az előkészítő műveletek automatizálási kérdései 304 A lényerés automatizálása 311 A létisztítás automatizálása 318 A bepárlás automatizálása 326 A homokcukorgyártás automatizálási kérdései 328 Finomítás 332 Melléktermékek feldolgozása 333 Központi munkairányítás: a műszaki ellenőrzés nagymértékű automatizálása 335 Az édesipar technológiai folyamatai és automatizálási lehetőségei 336 A maláta-, sör- és kávészeripari automatizálás kérdései 340 A malátagyár gyártásmenete 340 Az átvétel, tisztítás, tárolás automatizálása 340 Áztatás 342 Csíráztatás 344 Aszalás 345 A maláta tisztítása és tárolása 350 Teljesen automatizált, távvezérlésű malátagyár 350 A sörgyártás folyamatai 350 A sörlényerés automatizálási kérdései 352 Az erjesztés automatizálási kérdései 356 Érlelés (ászokolás) 357 A sör kiadásával kapcsolatos műveletek automatizálása 357 A kávészeripar technológiája 365 A cikóriaszárítás automatizálása 367 A pörkölés automatizálási kérdései 368 Az aprítás, csomagolás, érlelés automatizálása 370 A szesz-, élesztő-, likőr-, pálinka-, ecet- és boripar automatizálási kérdései 371 A szeszgyártás menetének ismertetése 371 A keményítőtartalmú anyagok cefrézése 372 Cefrekészítés cukortartalmú anyagokból 376 Erjesztés 377 Főzés és finomítás 378 Az élesztőgyártás 381 A pálinka- és likőrgyártás 383 Az ecetgyártás 383 A boripar automatizálási kérdései 386 Automatizálás a tejiparban 389 A tejipar feladatai, gyártási ágazatai 389 A városi tejellátó üzem munkafolyamatai és automatizálása 389 A vajgyártás automatizálási kérdései 395 A sajtgyártás 399 A tejpor- és tejkonzervgyártás 401 A melléktermékek hasznosítása (tejcukor-, kazeingyártás) 406 A hűtőipar automatizálási kérdései 408 A hűtés és a hűtőipar jelentősége 408 Hűtőrendszerek 409 A közvetlen hűtés automatizálása 409 A közvetett hűtés automatizálása 414 A hűtés automatizálásában használatos néhány szabályozótípus rövid ismertetése 416 Néhány élelmiszer hűtőipari feldolgozása 418 Automatizálás a hús- és tartósítóiparban 423 A vágóállatok elsődleges feldolgozása 423 A húskészítmények gyártása 426 A hőkezeléssel tartósított konzervek gyártásának automatizálása 430 Egyéb tartósítási eljárások automatizálási kérdései 438 Automatizálás a növényolaj- és szappaniparban 440 A növényolajipar technológiai folyamatai 440 A sajtolásos olajfeldolgozás automatizálási kérdései 440 Az extrakciós eljárás automatizálási kérdései 442 Az olajkeményítés, margaringyártás automatizálása 444 A szappangyártás 446 A dohányipar automatizálási kérdései 451 A fermentáló üzem automatizálása 451 A fermentált dohány feldolgozása élvezeti szerré (dohánygyártás) 454 Automatizálás a kazánházban 460 A hengeres kazánok tüzelésszabályozásának elvi kérdései 460 A tüzelés szabályozása 460 Tápvízszabályozás 466 Tárgymutató 471