A III. Alternatív motorhajtóanyagok című tankönyv a Korszerű motor- és sugárhajtómű üzemanyagok tankönyvsorozat harmadik kötete. Az első I. Motorbenzinek címmel 1997. decemberében jelent meg, míg a második II. Dízelgázolajok címmel 1999. decemberében. A könyv írásakor a Szerző arra törekedett, hogy az felhasználható legyen mind az el só két kötet folytatásaként, mind pedig önálló könyvként is. A szerző okleveles vegyészmérnök, euromérnök (FEANI, Párizs), műszaki és PhD doktor, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Szabványügyi Testület szakértője, a Nemzeti Akkreditáló Testület külső szakértője, 2 tankönyv, 3 szakkönyv, továbbá több mint 200 tudományos közlemény és előadás szerzője, illetőleg társszerzője; 9, a vegyiparban megvalósított magyar, európai és világszabadalom egyik alkotója. A tankönyv írását a Szerző Széchenyi Professzori Ösztöndíjasként kezdte el. A jelen kötet első fejezetei bemutatják az energiaforrások korszerű rendszerezését, a közlekedés és a szállítás energiaigényét, a környezetbarát és humánbiológiailag is megfelelő minőségű motorhajtóanyagokkal szemben támasztott hagyományos és újabb követelményeket, majd a motorhajtóanyagok - ezen belül is az alternatív forrásból származók - osztályozási lehetőségeit. Ezután külön-külön fejezetben részletesen ismertetik a különböző alternatív motorhajtóanyagok (metán: komprimált földgáz, CNG; cseppfolyósított földgáz: LNG, biogáz; propán-bután: PB, LPG; szintetikus szénhidrogének; alkoholok: metanol, etanol, egyéb alkoholok; éterek: dimetil-éter, etiltercier-butil-éter stb.; hidrogén; növényolajok és származékaik; elektromos áram) előállítási lehetőségeit alternatív energiaforrásokból (fosszilis energiahordozók, biomassza, nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, szilárd hulladékok: hulladék poliolefinek, gumiabroncsok, háztartási hulladékok). A könyvnek nem célja az egyes alternatív motorhajtóanyagok gyártására szolgáló eljárások elméletének és gyakorlatának teljes mélységben való bemutatása, de ezek az alfejezetek is olyan szakmai igényességgel készültek, amelyek jól ötvözik a korábbi és legújabb kutatási eredményeket és az ezek alapján kidolgozott technológiák kémiáját, illetőleg azok megvalósítását. Az említett fejezetek tartalmazzák az egyes alternatív motorhajtóanyagok minőségi jellemzőit, azok adalékolással történő minőségjavítási lehetőségeit, tárolását, szállítását, elosztását, nemzetközi és hazai szabványait, illetőleg minőségi előírásait, önállóan és/vagy hagyományos motorhajtóanyagokkal együtt történő felhasználási lehetőségeit is. A további fejezetek az alternatív motorhajtóanyagok egymás közötti, illetőleg a hagyományos motorhajtóanyagokkal számos szempont (életciklus elemzés: pl. szén-dioxid kibocsátás a nyersanyagtól a felhasználásig bezárólag, energiatartalom és energiasűrűség, energiahatékonyság, hagyományos gépjárművek és motorok alkalmazhatósága, gépjárművek hatótávolsága, különböző emissziók; kezelés, tárolás, elosztás, veszélyesség, hozzáférhetőség, infrastruktúra költsége, hagyományos kenőanyagokkal való összeférhetőség, ha ez egyáltalán felmerülhet, gépjárművek ára, hajtóanyag bekerülési költsége, árstabilitása, üzemeltetési költségek stb.) szerinti kritikai összehasonlítását, a fontosabb alternatív meghajtásokat (pl. hibridmeghajtások, energiatelepek), és végül a várható fejlesztési tendenciákat tárgyalják.