A tanulmány központi kérdése az 1990-es évek - Magyarország és szomszédai: Ukrajna, Szlovákia és Románia - alapszerződéseiben megjelent határbiztosító kikötés mint a trianoni kényszerbékét új formában megismétlő párizsi békeszerződés határkikötéseinek szükségtelen s immár kényszermentes megerősítése a demokratikus magyar állam által. A kötet szerzője a döntéshozatal résztvevőjeként és tanújaként szerzett tapasztalatait rögzíti, különös tekintettel a kor politikusainak, elsőrendűen Antall Józsefnek a megfontolásaira. Visszatekintést ad az 1920-as trianoni békediktátum tárgyalásaira, a Párizsi Békeszerződés határokkal kapcsolatos rendelkezéseire, és a 90-es évek három nemzetközi szerződése, az ún. alapszerződések határbiztosító klauzuláinak mérlegre tételét is igyekszik elvégezni.