A Nyugat felé nyitó Kádár-rendszer külpolitikájában a finn-magyar kapcsolatok fejlesztése kiemelt szerepet kapott, ez indokolta a Magyar Kulturális és Tudományos Központ megnyitását Helsinkiben. A rendszerváltás után az intézet profilja átalakult, fenntartója és neve is többször változott a magyar kulturális diplomácia intézményrendszerének átszervezései során. A nyelvrokonságot számontartó, emiatt Magyarországhoz kivételesen pozitívan viszonyuló finn befogadó közeg szintén sokat változott a nyolcvanas évek óta.
A könyv egyfelől részletes intézménytörténet, másfelől a finn-magyar kulturális kapcsolatok áttekintése, a fontosabb finnországi magyar kulturális események számbavétele. A négy évtized bemutatása során kirajzolódnak a budapesti központ és a helsinki intézet célkitűzései, az intézet adottságai és lehetőségei. Az olvasó megismerheti az intézet fontosabb finn és magyar partnereit, a működés legfontosabb területeit, a különböző programtípusokat, a kiemelkedő sikereket és az ismétlődő nehézségeket.
Richly Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének adjunktusa, 2012 óta vezeti a helsinki intézetet. Korábban a külföldi intézetek hálózatát működtető Balassi Intézet főigazgató-helyettese és a Helsinki Egyetem vendégoktatója volt. Eddig nem ismert primer források feldolgozásával, páratlan részletességgel tárja fel a mára 26 külföldi intézetből álló hálózat legészakibb "hídfőállásának" fordulatokban gazdag történetét. Könyve bepillantást nyújt a kulturális diplomácia és a kulturális export műhelytitkaiba, valamint a finn-magyar kapcsolatok általánosabb tanulságokkal is szolgáló aspektusaiba.