Szászi Zoltán szürrealista kompozíciója kis feljegyzésekből áll, töredédekből és foszlányokból, melyekhez az eredeti szövegkörnyezet már nem visszakereshető. Pontosabban: minden olvasói kiegészítésük egy-egy újabb eredeti kompozíciót hoz létre. Így aztán krónikás alatt nemcsak a szerző értendő, hanem és elsősorban az olvasó.