A családi ünnepek legszebbike: a házasságkötés, az azzal járó nász, a leány kikérése és a menyasszony kiadása is elveszíti lassan-lassan azt az ünnepélyességet, s költői színezetet, mely azelőtt a főurak palotáit tündérkastélyokká, és a polgári házakat is ünnepi hajlékká varázsolta! Kár, hogy ezekről a szívből jövő s szívhez szóló cselekményekről leszokunk, s kedélyünket elfásulni engedjük! Örömmel olvastam azért ezeket a régi, jó szokások fenntartására célzó házassági -s polgári házasság új igényeit is tekintetbe vevő- násznagyi és vőfélyi beszédeket, lakomai tálételek bemutatását, lakodalmi tánckurjantásokat s örülök, hogy közrebocsáttatnak s fenntartják magukat a gyakorlatban." (Szász Károly)