SZERZŐ
Széplaki Ferenc
Binder László
Nyirő Gyula
Szántó Sándor
Korányi András
Horányi Béla
Surján László
Weinstein Pál
Szemere Pál
Kajtor Ferenc
Chatel Andor
Miskovits Gusztáv
Benedek Tibor
Herczeg Tibor
Szilágyi Géza
Bársony Jenő
Fonó Renée
Strausz Imre
Schwarczmann Pál
Kovács Gábor
Kemény Tibor
Hámori Artur
Szécsény Andor
Tarján Róbert
Rajka Ödön
Pastinszky István
Kelemen Endre
Magyar Imre
Mester Endre
Győry György
SZERKESZTŐ
Mosonyi László
GRAFIKUS
Pap Klára
Csaklós György

ELŐSZÓ
Az Orvostovábbképző Intézet 1964 tavaszán rendezett előadássorozatában azt a célt tűztük magunk elé, hogy ugyanazt a problémát a különböző szakorvosok érdeklődési körének megfelelő sajátos gondolkozásmódjuk oldaláról, egyidejűleg több irányból világítjuk meg. Így mód nyílik - nem szembeállítással, hanem az eltérő szempontú logikai következtetések egybevetésével - a sokszor csak az általános áttekintés hiányából eredő orvosi egyoldalúság leküzdésére. Remélem, az alább következő fejtegetések meggyőzik az olvasót arról, hogy a betegségek felismerésében valóban ugyanarra az eredményre jutunk, ha más-más "szakorvosi" irányból közelítjük is meg a kérdést. Az élőszóval elhangzott előadásokban, a pathogenetikai összefüggések hangsúlyozásán kívül nagyobb teret nyertek a differenciál-diagnosztikában általában használatos táblázatok és vetítések. Írott szövegben viszont természetszerűleg éppen a pathogenetikai tárgyalás kerül túlsúlyba - így a munka nem teljesen azonos az előadások szövegével, hanem annál bővebb. Úgy vélem, hogy a többsíkú felmérésből haszon származik mind az érdekelt szakmák, mind pedig a mindennapos gyakorlat számára, hiszen a legfőbb feladat, a betegségek külső és belső tényezőinek tisztázása, éppen a szűkebb szakmai részismeretek szerencsés szintézisével érhető el a legjobban. Vissza
FÜLSZÖVEG
A kezelőorvosnak nem könnyű feladata a kórházi osztályokon vagy rendelőintézetekben átvizsgált betegek klinikai és laboratóriumi adatainak összeillesztése és egybevetése az általa megfigyelt kórlefolyással. Gyakran bizonyos eltérés mutatkozik a gyakorló orvos általánosabb és a szakorvosok elmélyültebb, de kissé körülhatárolt szemlélete között. A Határterületi differenciáldiagnosztika arra hivatott, hogy ugyanazon kérdések megvilágítására az általános orvos (belgyógyász) és a probléma szakképviselőjének álláspontjait egyeztesse. A kezelőorvos bizonyos séma szerint kéri az egyes szakmák képviselőinek véleményét; ennek ismeretében a problémákkal elsősorban azok foglalkoztak, akiket a betegek panaszaikkal felkeresnek. A mindennapos tünetek és jelek azonban több szakma orvosának az érdeklődését is felkeltik. Elvi síkon a szerzők arra törekedtek, hogy az elkülönítés gyakorlati menetére is rámutassanak. E célt szolgálják a bőségesen alkalmazott rajzok, ábrák és táblázatok is. A munka adatait eredményesen felhasználhatják a fekvőosztályokon dolgozó orvosok is, különösen ott, ahol nincs lehetőség minden szakma véleményének a kikérésére. Vissza
TARTALOM
Láz
A láz pathophysiologiája és klinikuma a belgyógyász szemszögéből (Széplaki Ferenc) 7
Fertőzéses eredetű lázas állapot (Binder László) 14
Szívdobogás
A szívdobogás belgyógyászati differenciál-diagnózisa (Mosonyi László) 23
A szívdobogásról a neuropsychiater szemével (Nyirő Gyula) 28
Köhögés
A köhögés differenciál-diagnosztikája (Mosonyi László) 39
A tuberculosios és tüdő-tumoros köhögés differenciál-diagnózisa (Szántó Sándor) 45
Dyspnoe
A dyspnoe pathogenesise és válfajainak elkülönítése (Korányi András) 53
A dyspnoe allergologiai differenciál-diagnosztikája, különös tekintettel a légutak obstructiójára (Mosonyi László) 61
Szédülés
A szédülésről (Mosonyi László) 67
A centralis szédülésről (Horányi Béla) 70
A fül eredetű szédülésekről (Surján László) 78
A szédülés szemészeti vonatkozásai (Weinstein Pál) 83
Fejfájás
A fejfájás belgyógyászati differenciál-diagnosztikája (Szemere Pál) 87
A fejfájások neurologiai differenciál-diagnosztikája (Kajtor Ferenc) 96
Mellkasi fájdalom
Mellkasi fájdalom (Széplaki Ferenc) 103
Mozgásszervi eredetű mellkasi fájdalmak diagnózisa (Chatel Andor) 109
Hátfájás
Hátfájás (Miskovits Gusztáv) 119
A hátfájás orthopaediai vonatkozásai (Benedek Tibor) 125
Hasi fájdalom
Hasi fájdalom a sebészetben (Herczeg Tibor) 135
A hasi fájdalom belgyógyászati differenciál-diagnosztikája (Szilágyi Géza) 145
Az alhasi fájdalom nőgyógyászati vonatkozásai (Bársony Jenő) 155
Cyanosis
A congenitalis cyanosis (Fonó Renée) 165
Cyanosis (Strausz Imre) 169
Dehydratio
A dehydratio differenciál-diagnosztikája (Schwarczmann Pál) 177
A dehydratio sebészi differenciál-diagnosztikai problémái (Kovács Gábor) 188
Oedema
Az oedema kórélettana (Kemény Tibor) 197
Az oedema klinikai differenciál-diagnosztikája (Szilágyi Géza) 206
Gastrointestinalis vérzések
Haematemesis és/vagy melaena (Hámori Artúr) 213
A tápcsatorna heveny, masszív vérzéseinek elkülönítő kórismézése (Szécsény Andor) 230
Elhízás - normális testarányok - súlyvesztés
Kövérség és soványság (Mosonyi László) 237
Az elhízás (Tarján Róbert) 249
Bőrviszketés
A viszketésről (Rajka Ödön) 255
A viszketés mint "belgyógyászati" betegségek tünete (Mosonyi László) 263
Pigmentatio
Pigmentatio (Pastinszky István) 269
Néhány haematologiai vonatkozású pigmenteltérés differenciál-diagnózisa (Kelemen Endre) 297
Sárgaság
A sárgaság (Magyar Imre) 305
Az icterus sebészeti differenciál-diagnosztikája (Mester Endre) 311
Hirsutismus
A szőrnövekedés zavarai (Mosonyi László) 319
Szőrösödési rendellenességek nőgyógyászati szempontból (Győry György) 328
Név- és tárgymutató 337