A nagy vitát kiváltó német kiadás megírására két alapgondolat és saját oktatási tapasztalata indította a szerzőt: egyfelől az anamnézisfelvétel és a fizikális vizsgálat 50-80%-ban felveti a lehetséges diagnózisokat; másfelől, hogy mit ér egy mai orvos gyakorlati jártassága, ha nincs kéznél a megszokott technika (pl. áramszünet van, háznál vizsgál, kimerült az elem valamilyen eszközében), és mit tud kezdeni a magas szintű technikai leletekkel, ha az első vizsgálat alapján nem gyűjt elég adatot a betegről. Az anamnézisfelvétel és a vizsgálatok csoportosítása után ismerteti a vizsgálóhelyiség szükséges berendezését, a kivizsgálás ésszerű menetét, majd a határterületeket érintő vizsgálatokat. Ezt követi a dokumentáció, a diagnózis és az adattárolás. Különlegessége a könyvnek, hogy a régi, bevált betegágy melletti vizsgálatok, fogások mellett szellemes megoldásokat kínál az orvosi eszközök kiváltására szükséghelyzetben - részben más orvosi eszközökkel, kis részben mindennapi használati tárgyakkal. A szerző a beteg érdekében határozottan állást foglal az orvoslás elgépiesedése, a gazdasági szempontok túlzott térhódítása ellenében az orvos személyes hozzáállása, tapasztalata, találékonysága, humanitása mellett, ez egyben az "evidence based" irányzat javító szándékú kritikáját is jelenti. Elsősorban a háziorvosi praxis megkezdéséhez, valamint mentőorvosoknak, mentőtiszteknek ajánljuk, de a téma szokatlan megközelítése miatt minden gyógyító orvos talál benne hasznos ismeretet.""