„Kulcsár Ágnes szakít és épít, lírai magasságokban jár és szerkeszt, átemel és újat alkot. Most éppen játszik a montázzsal – »Jó agyjáték, ahol mindennek mindennel stimmelnie kell – a formáknak, az anyagoknak, a színeknek, a felületeknek, az árnyalatoknak.« – Keres és talál. Önmagában. A képek darabokból állnak össze egésszé, ahogy életünk, ahogy a lapok könyvvé, ahogy a sorok verssé. Az alkotási folyamat és a mű teljes: »Agytorna a lélek lebegése mellett.«”