Szerzők: Cserba Júlia, Kopeczky Csaba, Makláry Kálmán, Passuth Krisztina Réth, aki Franciaországban Vasarely után a legismertebb magyar festőművész, 1905-ben érkezett Párizsba és haláláig a Montparnasse-on élt és alkotott. 1911-ben már annak a szűk művészi körnek volt tagja, akik elindították a XX. század egyik legfontosabb művészeti forradalmát, a kubizmust. E mesterek közé tartozott többek között Picasso, Braque, Metzinger, Lhote, Le Fauconnier, Le Fresnaye, Albert Gleizes és Juan Gris. A művész a non-figuratív festészet megszületésekor is az elsők között volt. Már 1910-es képei között is találhatunk olyan műveket, amelyek az első absztrakt mesterek – Kandinszkij, Kupka vagy Giacomo Balla – közé emelik. Ezt bizonyítja, hogy egy 1910-es alkotása szerepelt az 1957-ben, a saint etienne-i Musée d’art et Industrie-ben rendezett Absztrakt Művészet. Az első generációk \\(Art Abstrait. Les premières générations) 1910-1939 című kiállításon, amely áttekintést adott az non-figuratív művészet kialakulásáról és nevesebb képviselőiről. A tárlaton ez a kép volt az egyik legkorábbi datálású absztrakt mű. Ugyancsak Réth nevéhez kötődik számos más anyag bevezetése is – téglapor, cement, fűrészpor, kavics, összetört kagyló és tojáshéj, gyufa, salak, szén, növényi rostok, pala, szövetek stb. – a festőművészet alkotótárába, amelyeket a vászonra és fára applikált, s ezzel évtizedekkel megelőzte kortársait. A Réth Alfréd tanulmánykötet a művész munkásságáról eddig megjelent legrészletesebb és legbővebb kiadvány.